Champaubert-i csata
| Champaubert-i csata | |||
| Napóleoni háborúk | |||
 | |||
| Dátum | 1814. február 10. | ||
| Helyszín | Champaubert (Párizstól keletre) Franciaország | ||
| Eredmény | francia győzelem | ||
| Harcoló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Haderők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Champaubert-i csata témájú médiaállományokat. | |||
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
| Hatodik koalíciós háború (1812–1815) |
|---|
|
Lützen • Bautzen • Großbeeren • Katzbach • Drezda • Kulm • Dennewitz • Lipcse • Hanau • Sehested • Brienne • La Rothière • Mincio • Hatnapos hadjárat (Champaubert – Montmirail – Château-Thierry – Vauchamps) • Mormant • Montereau – Bar-sur-Aube – Craonne – Laon • Reims • Arcis-sur-Aube • Fère-Champenoise • Montmartre • Párizs • Párizsi béke (1814) |
A champaubert-i csata (ma:Giffaumont-Champaubert) nyitotta meg Napóleon hatnapos hadjáratát 1814. február 10-én a Olszufjev tábornok vezette orosz–porosz erők ellen. A csata francia győzelemmel ért véget.
A champaubert-i csata a hatodik koalíció háborúinak az a kivételes pillanata, amikor a franciák számottevő számszerű fölénnyel rendelkeztek a hadjáratban.
A francia császár abban reményben indult a szétaprózódott porosz hadsereg ellen, hogy csaták sorozatával faragja le az előnyüket.
Február 10-én, Olszufjev ötezer orosz élén éppen Champaubert-től délre, Párizstól keletre, a Marne folyó egyik völgyében mozgott. Lovassága nem lévén nem tudott kapcsolatot tartani a többi seregrésszel. Meglepetésére február 10-én reggel jelentős ellenséges erőkbe botlott délről. Ez a francia erő Auguste de Marmont marsall 30 000 éhes és fáradt katonájából állt – köztük számos frissen besorozott újoncból – és 120 ágyúból. Ellentétben az oroszokkal, a franciák rendelkeztek 10 000 fős lovassággal.
A franciák hatszoros túlerőben voltak. A harcokat Marmont marsall irányította, de Napóleon személyesen felügyelte az eseményeket. A franciák számbeli fölénye ellenére Olszufjev úgy döntött, hogy inkább harcol, mint a visszavonulást választja. Döntésének kiindulópontja az a téves remény volt, hogy utánpótlást kap majd Blücher porosz tábornagytól, idejében megakadályozva egy katasztrófát. Olszufjev rosszul döntött, Marmont serege szétzúzta erőit. Ötórás küzdelem után a francia lovasság körbezárta az oroszokat. Háromezren haltak meg, sebesültek meg, vagy estek fogságba az oroszok közül, köztük Olszufjev tábornok is, aki aznap késő este már Napóleonnal vacsorázott. A franciák 300 embert veszítettek és egy tábornokuk, Joseph Lagrange súlyosan megsebesült a fején.
Források
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Champaubert című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
| A forradalomtól a konzulátusig (1795–1804) |   | |
|---|---|---|
| A Császárság (1804–1814) | Napóleon koronázása (1804) · Első Francia Császárság (1804–1814) · Németországi hadjárat (1805) · Rajnai Szövetség (1806) · Poroszországi és lengyelországi hadjárat (1806–1807) · Félszigeti háború (1808–1814) · Németországi és ausztriai hadjárat (1809) · Orosz–török háború (1806–12) · Ágyúnaszád-háború (1807–14) · Finn háború (1808–1809) · Oroszországi hadjárat (1812) · Németországi hadjárat (1813) · Észak-franciaországi hadjárat (1814) | |
| Hanyatlás és bukás (1814–1815) | ||
| Koalíciós háborúk (1792–1815) | ||
